Mediáció (minden a mediációról)
Mi az a mediáció?
A mediáció alternatív vitarendezési módszer. Egy közvetítői eljárás, mely hatékonyabb a bírósági pereknél, és jelentősége abban áll, hogy a saját életünkre vonatkozó döntési lehetőséget magunknál tarthatjuk.
A célja a közös megegyezésen túl a konfliktus – válás, szülői felügyelet, gyerektartás, munkahelyi konfliktus, szomszédvita – mindenki számára elfogadható módon történő lezárása. A mediáció irányítója pedig nem más, mint a mediátor.
Mit tesz és mit nem egy mediátor?
A mediátor
- Irányítja a tárgyalási folyamatot.
- Mindössze kérdéseket tesz fel.
- Megmutatja, hogyan lehet másként látni az adott konfliktust.
- Végig pártatlanul és teljes titoktartás mellett segíti a feleket.
- Írásba foglalja a betartható megállapodást.
A mediátor
- Nem hoz ítéletet.
- Nem ad tanácsot.
- Nem ad igazat egyik félnek sem.
- Nem hoz döntést.
- Nem fogalmaz meg megoldást.
A mediáció menete
Ezt követi majd az első közös találkozó. (Keretek átbeszélése, szabályok tisztázása után mindkét fél ismerteti a saját helyzetét.)
A mediátor kérdésekkel segít megérteni egymás helyzetét, álláspontját.
A megoldáskeresési folyamat – amely több közös találkozót jelent, alkalmanként 2-3 óra időtartamban – eredményeként létrejöhet a felek közös döntése alapján egy megállapodás, melyet a mediátor írásba foglal.
Fogalomtár
A mediáció jogi fogalma:
„A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.
A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.”
Mediátor:
A közvetítő. A megoldáskeresési folyamat irányításáért felelős, pártatlan és teljes titoktartás betartása mellett tevékenykedő szakember.
Előkészítő beszélgetés/Előzetes megbeszélés:
A mediátor a felekkel külön-külön folytat előkészítő megbeszélést, mely során már köti a titoktartás és pártatlanság.
Az a megbeszélés ahol a közvetítő mellett minden ügyben érintett fél jelen van. A mediációs ülésen a felek a mediátor segítségével, nyugodt körülmények között, dűlőre juthatnak azokban a vitás kérdésekben, amelyekben korábban nem tudtak megegyezni. A mediációs ülésen vannak alapszabályok, amelyket a közvetítő az eljárás elején minden résztvevővel megismertet és elfogadtat. A megbeszélés elején pontosítjuk azokat a kérdésköröket, amiben a felek megállapodásra szeretnének jutni.
Mediációs ülés:
A mediációs ülésen/üléseken minden érintett fél és a mediátor vesz részt.
A mediátor a megbeszélést mindvégig irányítja és kézben tartja. Fontos tudnivaló, hogy a mediátor a megbeszélés során, nem foglal állást, nem hoz ítéletet, nem mond véleményt és semmilyen körülmények között nem ad tanácsot a feleknek. Kérdésekkel segíti a feleket a megállapodáshoz való eljutásig. A megbeszélés hossza legfeljebb három óra. Ezt a három órát a jelen levőknek nem kötelező kitölteni, annyi időt vesznek ebből igénybe, amennyire úgy érzik, hogy a megállapodás megszületéséhez szükségük van.
Amennyiben a felek ennyi idő alatt nem tudnak megegyezni, úgy egy következő alkalommal van lehetőségük folytatni az álláspontok közelítését. A mediációs ülések hossza függ a felmerülő vitás kérdések számától, az ügy bonyolultságától és a felek hozzáállásától egyaránt.
Megállapodás:
A mediátor egy megállapodás elnevezésű okiratban rögzíti a közvetítői eljárás végén azokat a vállalásokat, amikben a felek a mediátor előtt megállapodtak. Fontos, hogy a megállapodásba csak olyan vállalás rögzíthető amelynek teljesítése ésszerű és nem ütközik a jó erkölcsbe, valamint nem jogellenes. Az okiratot a felek és a mediátor egyaránt aláírják.
A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára. A közvetítői tevékenységről szóló törvény nem rögzít hatóság általi kikényszeríthetőséget a mediáció során létrejövő megállapodásokhoz, arra való tekintettel, hogy a megállapodást a vitás felek önként, saját elhatározásukból, mindenféle befolyástól mentesen vállalták.
Jogszabályi háttér
- évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200055.tv
Egyebekben pedig a konfliktussal érintett szakági jogszabályok.