Mediáció (minden a mediációról)

Mi az a mediáció?

A mediáció alternatív vitarendezési módszer. Egy közvetítői eljárás, mely hatékonyabb a bírósági pereknél, és jelentősége abban áll, hogy a saját életünkre vonatkozó döntési lehetőséget magunknál tarthatjuk.

A célja a közös megegyezésen túl a konfliktus – válás, szülői felügyelet, gyerektartás, munkahelyi konfliktus, szomszédvita – mindenki számára elfogadható módon történő lezárása. A mediáció irányítója pedig nem más, mint a mediátor.

Pereskedés helyett mediáció
A mediáció során nem az a cél, hogy eldöntsük, kinek van igaza! A fő cél a konfliktus feloldása. Ehhez szükség van egy közvetítőre, ezt a szakembert hívjuk mediátornak.

Mit tesz és mit nem egy mediátor?

N

A mediátor

  • Irányítja a tárgyalási folyamatot.
  • Mindössze kérdéseket tesz fel.
  • Megmutatja, hogyan lehet másként látni az adott konfliktust.
  • Végig pártatlanul és teljes titoktartás mellett segíti a feleket.
  • Írásba foglalja a betartható megállapodást.
M

A mediátor

  • Nem hoz ítéletet.
  • Nem ad tanácsot.
  • Nem ad igazat egyik félnek sem.
  • Nem hoz döntést.
  • Nem fogalmaz meg megoldást.

A mediáció menete

A mediáció előkészítő beszélgetéssel veszi kezdetét. Ekkor a mediátor még külön-külön találkozik a felekkel.
Ezt követi majd az első közös találkozó. (Keretek átbeszélése, szabályok tisztázása után mindkét fél ismerteti a saját helyzetét.)
A mediátor kérdésekkel segít megérteni egymás helyzetét, álláspontját.
A megoldáskeresési folyamat – amely több közös találkozót jelent, alkalmanként 2-3 óra időtartamban – eredményeként létrejöhet a felek közös döntése alapján egy megállapodás, melyet a mediátor írásba foglal.

Fogalomtár

A mediáció jogi fogalma:

„A közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.”

Mediátor:

A közvetítő. A megoldáskeresési folyamat irányításáért felelős, pártatlan és teljes titoktartás betartása mellett tevékenykedő szakember.

Előkészítő beszélgetés/Előzetes megbeszélés:

A mediátor a felekkel külön-külön folytat előkészítő megbeszélést, mely során már köti a titoktartás és pártatlanság.

Az a megbeszélés ahol a közvetítő mellett minden ügyben érintett fél jelen van. A mediációs ülésen a felek a mediátor segítségével, nyugodt körülmények között, dűlőre juthatnak azokban a vitás kérdésekben, amelyekben korábban nem tudtak megegyezni. A mediációs ülésen vannak alapszabályok, amelyket a közvetítő az eljárás elején minden résztvevővel megismertet és elfogadtat. A megbeszélés elején pontosítjuk azokat a kérdésköröket, amiben a felek megállapodásra szeretnének jutni.

Mediációs ülés:

A mediációs ülésen/üléseken minden érintett fél és a mediátor vesz részt.

A mediátor a megbeszélést mindvégig irányítja és kézben tartja. Fontos tudnivaló, hogy a mediátor a megbeszélés során, nem foglal állást, nem hoz ítéletet, nem mond véleményt és semmilyen körülmények között nem ad tanácsot a feleknek. Kérdésekkel segíti a feleket a megállapodáshoz való eljutásig. A megbeszélés hossza legfeljebb három óra. Ezt a három órát a jelen levőknek nem kötelező kitölteni, annyi időt vesznek ebből igénybe, amennyire úgy érzik, hogy a megállapodás megszületéséhez szükségük van.

Amennyiben a felek ennyi idő alatt nem tudnak megegyezni, úgy egy következő alkalommal van lehetőségük folytatni az álláspontok közelítését. A mediációs ülések hossza függ a felmerülő vitás kérdések számától, az ügy bonyolultságától és a felek hozzáállásától egyaránt.

Megállapodás:

A mediátor egy megállapodás elnevezésű okiratban rögzíti a közvetítői eljárás végén azokat a vállalásokat, amikben a felek a mediátor előtt megállapodtak. Fontos, hogy a megállapodásba csak olyan vállalás rögzíthető amelynek teljesítése ésszerű és nem ütközik a jó erkölcsbe, valamint nem jogellenes. Az okiratot a felek és a mediátor egyaránt aláírják.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára. A közvetítői tevékenységről szóló törvény nem rögzít hatóság általi kikényszeríthetőséget a mediáció során létrejövő megállapodásokhoz, arra való tekintettel, hogy a megállapodást a vitás felek önként, saját elhatározásukból, mindenféle befolyástól mentesen vállalták.

Jogszabályi háttér

  1. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200055.tv

Egyebekben pedig a konfliktussal érintett szakági jogszabályok.